Hogyan tanuljon idegen nyelvet egy kisgyerek? Ízlelgesse vagy tanulja tudatosan?
Vannak szakértők, akik szerint már kisgyermekkorban ajánlott idegen nyelvet tanulni. Vagy mégsem? Melyik az az életkor, amikor még ne járassuk csemeténket nyelviskolába?Őszintén szólva, én nem vagyok híve a tipegő korban elkezdett nyelvtanításnak. Az intézményesített keretek közé szorított nyelvtanításnak semmi esetre sem.
Van két élethelyzet, ami viszont őrült nagy lehetőséget kínál gyermekünk jövőjére nézve. Az egyik, amikor az anyának vagy az apának az idegen nyelv az anyanyelve és ő ezen a nyelven kommunikál a családban. Ez egy szuper helyzet és persze óriási szerencse, hiszen ő nyelvtanilag helyesen és tökéletes kiejtéssel beszél. Vétek is lenne ezt a lehetőséget elvenni egy gyermektől!
A másik, amikor egy család külföldre költözik és a gyerkőc az adott nyelvi környezetben találja magát nap mint nap az óvodában, iskolában, utcán és bárhol, ahol megfordul. Viharos gyorsasággal fogja magába szippantani a nyelvet, minél fiatalabb annál intenzívebben.
A tudósok - nemcsak a britek -kísérletekkel bizonyították, hogy az agyunk képes egyszerre két nyelvet folyékonyan megtanulni. Az anyanyelvet és egy idegen nyelvet.
A gyermekkorban zajló egyszerre két nyelven tanulás folyamatának tudományos alapja, hogy a gyerekek a játszás és a szociális interakciók révén tanulnak meg egy nyelvet, az anyanyelvet is. - A spontán nyelvtanulási környezetben történik az úgynevezett nyelvelsajátítás. Ez nem egyenlő a nyelvtanulással.- A nyelv rögzülését pedig az segíti, hogy a gyerekek mennyit és milyen gyakran hallják az adott nyelvet.
No és mi van azokkal a nyelviskolákkal, akik az óvodáskorú nyelvtanulókra fókuszálnak?
Szerintem akkor járunk el helyesen, ha ettől a módszertől annyit várunk, amennyit adni tud: mondókázást, éneklést, jókedvet. Az óvodás kisgyermek megtanul számolni húszig, esetleg százig, tud majd szépen köszönni, ismer néhány mondókát és dalocskát valamint megért véges számú szót az adott nyelven.
Nem, a gyermek ettől nem fog tudni sem angolul sem más idegen nyelven kommunikálni. Ha ezt gondoljuk csak csalódást okozunk magunknak és a gyermeknek is, ha majd például egy külföldi nyaralás alkalmával nem sikerül önállóan fagylaltot kérnie a strandon.
Fontos pozitívuma azonban ennek a módszernek, hogy fejleszti a kisgyermek érzelmi képességeit és kreativitását. A zene és a ritmus gyakori alkalmazásával a korai agyi stimulációra alapoz.
Mi az az agyi stimuláció? Ez az a folyamat, amikor a koponyánkban idegpályák alakulnak ki. A nyelvtanulás során olyan idegpályák jönnek létre, amik addig még nem fejlődtek ki. Mondhatjuk úgy is, hogy azt a képességet fejlesztjük, hogy az autónkkal ne csak a főúton, de a sok sávos autópályán is tudjunk közlekedni.
Nyelvtanulás az iskolában? Hányadik osztályban érdemes elkezdeni?
Én azon a véleményen vagyok, hogy a gyermek tanulja meg először a betűvetést és tudjon olvasni. Rögzüljenek számára az anyanyelvi szabályok, legyenek ismerősek az alapvető nyelvtani fogalmak mint ige, főnév, névmás.Legyen tudatában a ragozás alapismérveinek és logikájának. Ha ez megtörtént vagyis elvégezte a második osztályt, no akkor jön el az ideje a komolyabb nyelvleckéknek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy fakultatívan, játékos módszerrel ne ismerkedhetne az angollal, némettel vagy bármely másik nyelvvel. Szókártyák, hanganyagok, mondókák segítségével rögzülni fognak a fejében alapvető szavak, színek, számok, állatok, hobbi tevékenységek. Ezek a szavak úgy nevezett Aha-élményként pattannak majd ki a későbbi tanulmányok során a buksijából. Amikor majd pl. a hobbi lesz a téma, beugrik neki, hogy Aha, én már tudom hogyan kell "angolul" focizni vagy kosárlabdázni. Ez óriási sikerélményt ad számára és utána könnyen tud hozzáfűzni egy tágabb szókincset.
